Hát eltelt a hévége, és a megoldatlan problémám kísért...ebben nem csak én vagyok a hunyó, de hát mit tehetek, a papírt mégiscsak én töltöttem ki, a konkrét hibát pedig én követtem el. Remek, a szakmaiságom az új diploma ellenére úgy érzem megint romokban.
Nem találom a helyem, sem magam, olyan mint a 11 percben, megerőszakolom magam a munkámban, mert kell a nyamvadt pénz. Ebben nem érzek kihívást, pedig biztos van, de vallom, hogy ezt a területet is szeretni kell. Szív nélkül semmi sem ér semmit, ez a segítő szakmára azt hiszem különösen igaz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése