Nagyon szeretem a régi időket, a történelmünket, még akkor is, ha a várak, és kastélyok nem a hétköznapi ember életét mutatja elsősorban.
Csodaszép helyeken jártunk, Dég esett útba először. Festetics kastély, melyet Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából építette a neves építésszel, Pollack Mihállyal.
Magyarország egyik legnagyobb szabású, leglátványosabb angolkertje (ami sajnos még kora tavasszal nem volt igazi még) a Dégi kastélypark, melyet több patak találkozásánál, enyhe lankák alakítottak ki. Mérföldnyi hosszúságú festői halastava mely a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége, egy különleges kerti építmény egy németalföldi stílusban épült vörös téglás Hollandi ház, melynek fölszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumaként szolgáló lakosztálya kapott helyet.
A második világháború után, a grófoknak menekülni kellett, azonban a kastély nem maradt kihasználatlanul, hiszen sokáig gyermekotthonként működött.
A legérdekesebb terem a szabadkőműveseké volt számomra, mely csoportokat ma is nagy titok övezi. Történelmi tanulmányaimból sajnos nem igazán rémlett, csak a fogalom, így jobban utána néztem miről is szól a dolog.
Létezik egy szabadkőműves legendafüzér. A mese szerint a szabadkőművesség háromezer éves titkos szövetség, melyet Salamon király alapított. Eredetileg az Ő pecsétje volt az ötágú csillag- Illetve nem is igazán Salamon király volt az első szabadkőműves, hanem kortársa, a jeruzsálemi, Szentély szakszerű építését intéző föníciai király és „vállalkozó” Hirám. Hagyományát a középkori templomos lovagok folytatták, míg a francia uralkodó meg nem irigyelte kincseiket, és szét nem zúzatta, a rendet, a sztálini pereket előrevetítő módszerrel. A szájhagyománya azonban őrizte a tant. A szabadság, és a kőművesség összekapcsolása a díszburkoláshoz használt puhább kő vésővel-kalapáccsal történő faragását, szinte szobrászi megmunkálása jelentette a XIV. század óta. A középkori építész nem könyvekből, hanem az elődök tapasztalatiból és a mesterek elbeszélésből ismerte a „kő-művesség mesterségét, a geometria tudományát”.Igazán sok érdekességet olvastam róluk, s ami a legmegdöbbentőbb számomra, ebben is a vallás kap szerepet. Ugyanis tagjai számára a beavatási szertartás mellett, hogy elismerjék Isten létét, nevezve Őt Buddha-nak, vagy Allah-nak, vagy ki milyen vallású.Ahogy kutakodtam a kérdésben, volt egy-két meglepő dolog, ami elrettentő, mert olyan dolgokat magyaráznak ebbe, mely igen-igen távol áll az eredetit indulástól.Azt hiszem ebben is a megtévesztés a lényeg:(
http://www.youtube.com/watch?v=iwJX4y4FfFE
Ez pedig az eredeti eszme: http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html
Ennek ellenére gyönyörű, talán inkább varázslatos hely, és nagyon is elképzelhető hogyan is éltek egykoron elődeink.
Tovább indultunk, mert szerettem volna egy másik kastélyt is megnézni, ami kb. 60-70 km-re volt Dégtől, Nádasdladányban.A Nádasdy egy egész más stílus és kor, míg a Festeticseké klasszicista, a Nádasdyké tudor-stílusú. Sajnos az építészek neve nem mondott nekem semmit, mint ahogy korábban a Nádasdyk neve sem.Az épület berendezése akkoriban modernek számított volt vízvezetéke, gázvilágítás, telefonhálózat, padlófűtés, és ami a legérdekesebb a föld alatti síneken keresztül húzták az ételt a távoli konyhából. A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete a vallásos családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Ezért az épületben nagy hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol az elődök a hazáért, és a közügyekért folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat őrizték. A kastély legszebb látogatható része. Sajnos itt már csak korhű (azonban nagyon szép) bútorok, és berendezések láthatók, mert előbb a német, majd az orosz katonák hurcoltak el mozdítható értéknek hitt tárgyakat. Nagy erőfeszítéseket tesznek mindkét kastélynál a felújításokra, az állagmegőrzésre, és ma már a reklámra is. ÉS meg kell említenem mindkét helyen az idegenvezetést, mert felkészült, nagyon udvarias és kedves emberek tartottak korrekt tájékoztatást.Gyerekkoromban számtalanszor jártam ezen a környéken, de nem tudtam, milyen csodaszép helyek bújnak meg, ezen a vidéken. Persze akkor lehet nem lett volna ekkora élmény, mint most.Dégen a fiatal lány, aki körbevezetett, megemlítette, ha szépet akarunk látni, nézzük meg még az ozorai Pipo-várkastélyt. A neten rákeresve valóban látványosság lehet szintén, így a következő kastélylátogatás Ozora és Simontornya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése