Meg volt a névnap,a sütik szinte el is fogytak, tényleg jól sikerültek...őszintén szólva büszke voltam magamra:) ha meg mégsem ízlett úgy ahogy ették, akkor lelkük rajta:)))
viszont hulla fáradt vagyok, egész nap tettem a dolgom a hozzátartozók egymásnak adták a kilincset, és még így sem értem a végére...
Persze a névnap is a legrosszabbkor volt, de már sokkal tovább sem akartam tolni, és az is benne van, hogy így is az egész napom ráment erre a pár sütire.
Már csak holnap munka is menjen ilyen simán...van még mit tenni-venni...

amiről pedig elfelejtettem írni, hogy szombaton megkeresett egy szocmunkás volt tanárom. Nagyon kedveltem a nőt,és mióta a főnököm bevitt az idősek otthonába, és nem engedett el az iskola rendezvényeire sajna nem is hívtak, lassan 3 éve semmire:(
Viszont úgy néz ki, most újra élő kapcsolatom lehet az iskolával.
Végülis vasárnap beszélgettünk, több mint fél órát, és megállapítottam, hogy most is ugyanolyan következetes, realista és egyenes ember, mint volt is.