Ma megint péntek van, eszméletlenül rohannak a napok, mindjárt vége a nyárnak.
Nem értem én ezt, gyerekkoromban nem tűnt ilyen gyorsnak a világ, olyan nyugodt volt minden. Hova ez a nagy sietség?
Nyakunkon az ősz, ami nem lenne rossz, de nem szeretem a borongós, esős időt attól mindig olyan rosszkedvű és nyomott lesz minden és mindenki.

Na nem szomorkodunk már előre, múlt hétvégén voltunk a diósgyőri várban. Csoda egy élmény volt, mivel a régi várak és kastélyok mindig is vonzottak. Szerencsénkre pont mikor odaértünk indult egy csoport és egy fiatal srác tartott rövid és nagyon jó kis előadásokat a kiállítások kapcsán. Élvezet volt hallgatni ahogy beszélt a régi időkről. Még a srácokat is lekötötte, pedig előtte nem kis energiámba került rávennem őket, hogy nézzük meg:)