Megint jó régen írtam...semmi kedvem sem volt hozzá, és a versek is most mind mind sötét lehangoló gondlatból álltak :( így jobbnak láttam, ha meg sem születnek.

Viszont végre itt a jó idő, és ezért megint úgy gondoltam, leírom a gondolataim, legalább magamnak :)

Kezdve ott, hogy a 16-án betöltöttem a 37-ik életévemet...jövő évtől pedig nem számolom:)

Nem fáj, csak kellemetlen mellékhatásokat vettem észre, már ami a mérlegelést illeti. 1. magas vérnyomás, 2. hízás. No persze utóbbi lehet annak is a következménye, hogy kevesebbet mozgok, és nagyon szeretek jókat enni:)

A lényeg viszont, hogy az eredménnyel nem vagyok elégedett...bár tenni meg sokat nem teszek érte.

Jaa és a szülinapok apropója kapcsán, a szüleinktől (mivel apu is és a húgom is most ünnepli a szülinapját) egy wellness hétvégét kaptunk ajándékba, hogy mindannyian együtt voltunk. Ami azt illeti nagyon jól sikerült, és adtunk a kilóknak is, és nem wellness volt, hanem egy hízókúra:)

Koktélok, finom ételek, és pihenés. Szóval remekül sikerült 4 nap, leszámítva a szálloda némi felkészületlenségét. És ami a legjobb volt, végre lehetett napozni!:)

A rövid hétvégén viszont rengeteg dolog jött össze, munkahelyen is, és otthonra is most időzítettem (én okos), a nagytakarítást. Vasárnap estére kissé hulla voltam, mivel mindebbe sikerült beiktatni, a veteményezést is, mivel szombaton ért rá a szántással az ismerősünk.

DE! gyönyörű már most is a kert, ami azért még nagy részben anyósom érdeme, mivel ő egyedül készítette elő a kertet a szántáshoz. Tegnap pedig belekerültek a magok nagy része is. Most már csak reménykedni kell, hogy nem lesz kacsaúsztató az idén sem a kert!:)

Viszont most eldöntöttem, hogy elkezdem fotózni:)Ha nincs idő mást fotózni, akkor ahol vagyok ott fotózok.

Jól összezsúfoltam ezt a rövid hétvégét, mert néhány hónap óta végre voltunk kint a tónál is. Nagyon kevés a víz, viszont nagyon jó volt kicsit ott is lenni.Töltődtem:)

ÉS azért még leírom, hátha nyom nélkül gyógyul, hogy tegnap ebéd készítés közben sikeresen le is forráztam magam...gyönyörű első fokú égésem lett a combomon...sosem csináltam ilyet, nyilván itt volt az ideje:)

Na most aztán nem keveset sikerült írnom, de az elmúlt két hét elég zsúfolt volt:)

Sajnos a helyzet minden szempontból egyre rosszabb és rosszabb:(

Nem tudom mi lesz a végkifejlet, remélem semmi olyan, ami nagyon negatív irányba viszi el a dolgokat:(

Házon belül is számos probléma merül fel, amit kezelni egyelőre lehetetlennek tűnik.

De mint a nóta mondja, úgy még sose volt...

Ne üss sebet embertársaid lelkén!Ha a Tiedet gondtalanul megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet.Az agyontapogatott sebek mérgesednek el leghamarabb. Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések gyötrő szaggatásait: vedd elő az akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és vágd ki vele lelkedből a megtámadott részt.Mosd ki a sebet tiszta önbírálattal, bármennyire is csíp és éget.Tégy rá feledés-tapaszt és úgy járj vele az emberek között, mint akivel semmi sem történt.

szomorú

Magyarország vagy Orbán?

Tartsa tiszteletben az alapvető európai normákat - szólította fel az Orbán-kormányt tegnap az Európai Bizottság. A kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP ugyanis nemcsak az uniós jogokkal és irányelvekkel szembemenő intézkedéseket hozott, de az elmúlt másfél évben többször megsértette a - sokszor csak konszenzuális - jogállami elveket is.


Nemcsak kötelezettségszegési eljárásokat indított és helyezett kilátásba tegnap az Európai Bizottság, de többedszer figyelmeztette az Orbán-kormányt arra is, hogy tartsa tiszteletben az alapvető európai normákat. A 2010-ben hatalomra jutott Orbán-kormány ugyanis felszámolta a független intézmények hatalomkorlátozó szerepét, és a jogállamiságot sértő döntések sorát hozta meg. Orbán Viktor beteljesítette, amit még 2009 őszén, Kötcsén ígért, a versengő politikai rendszer felszámolását: (...) "egy olyan kormányzati rendszert próbálunk felépíteni, amely minimálisra csökkenti a duális erőtér visszaállásának esélyét, és helyette hosszú távon egy nagy centrális erőtérben rendezi el a politikai kérdéseket" (...).

számvevőszék: volt fideszes képviselő, önkormányzati politikus

Az olyan lépések, mint a tavaly év végéig hatályos alkotmány és a törvények érdemi egyeztetést nélkülöző, gyakori módosítása; a jogállamiságot garantáló intézmények gátlástalan leépítése, a sajtószabadság korlátozása vagy a nyílt politikai lojalitásra épülő állam- és gazdaságirányítás bebetonozása mind az 1989-ben kialakult alkotmányos rendet leépítő intézkedések voltak. Ráadásul eközben félresöpörték a parlamenti ellenzéket, az érdekvédelmi egyeztetést és a civil szférát - sőt, ezek ellehetetlenítésére külön erőfeszítéseket is tettek. Ugyan nem változtatták meg az államformát, de a köztársaság szót minden intézmény nevéből kitörölték - egyetlen kivételként megmaradt a köztársasági elnök.

Alapok

A Velencei Bizottság (VB) által megfogalmazott több mint 150 pontos állásfoglalás értelmében olyan alkotmányt készített a Fidesz-KDNP, amely alapjaiban rendíti meg a jogállami berendezkedést. Az alaptörvényben deklarált jogi hierarchia több szempontból is tisztázatlan, de zavart okoz az is, hogy nincsenek szövegszerűen meghatározva az állampolgári jogok és kötelességek, ráadásul - noha az alaptörvény megemlíti az uniós tagságunkkal vállalt kötelezettségeket - nem tér ki az európai alapjogi normákra, illetve arra sem, hogy az államnak és intézményeinek milyen kötelezettségei vannak a közösséggel szemben. Nem teljesen egyértelmű az új alaptörvényben a hatalommegosztás elvének érvényesülése sem, hiszen a mostani parlamenti többség választási ciklusokon átívelő, példátlan hatalmi jogosítványokat birtokló testületeket hozhat létre. A hatalmi ágak szétválasztásának elvével való ellentétesség miatt az alkotmányozás során a VB többször felhívta a figyelmet arra is: túl sok a kétharmados jogszabály. Miután elképzelhető, hogy a legközelebbi választáson senki sem jut kétharmadhoz, a következő parlamentek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak majd változtatni az Orbán-kormány által egyedül kialakított rendszeren.

Az új alkotmány legfőbb problémái:
- Az ellenzék teljes figyelmen kívül hagyásával elfogadott alaptörvény
- Elfogadhatatlan aktuálpolitikai megállapítások a preambulumban
- A sarkalatos - kétharmados - törvények tucatjai
- A hatalmi ágak szétválasztásának elvével ütköző, a következő parlamentek kezét megkötő szabályok
- Választási ciklusokon átívelő, példátlan hatalmi jogosítványokat birtokló testületek, vezetők
- Az adó- és nyugdíjügyi jogszabályok, költségvetési irányelvek be emelése

Húsz évre előre
Csaknem hetente hoztak alkotmányos alapjogokat sértő törvényeket. Nemcsak az egyéni képviselői indítványokkal és salátatörvényekben való jogalkotás vált szokásukká, de a kormánypártok lábbal tiporják a jogalkotási törvény azon rendelkezéseit, melyek előírják, hogy a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdek-képviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. Ráadásul a kormánytöbbség többször áttörte a jogállamisági minimumként számon tartott visszaható hatályú szabályozás tilalmát is.

Az első nagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó jogszabály, a médiatörvény volt, az öt pontból álló kormánypárti törvénycsomag ugyanis olyan szabályozást teremtett, mellyel a hazánkban megjelenő sajtóorgánumok teljességgel kiszolgáltatottá váltak a kormánypártoknak. A közszolgálati sajtó közös felügyeleti szerve a Közszolgálati Közalapítvány kizárólag fideszes jelöltekből áll, a médiaellenőrzésre és a szabályok betartására létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, valamint a Médiatanácsot pedig kizárólag a miniszterelnök által szívesen látott személyekkel töltöttek fel. A törvénycsomag módosítását kérte az EB, valamint az EP is, előbbi ajánlására végül a korábban teljesen európainak mondott szabályozás négy ponton módosult, ám a kormánypárti befolyás nem csökkent az elvileg független médiaellenőrző testületekben.

Az alkotmányozás során felmerült kritikaként, hogy túl sok kérdéskört utaltak sarkalatos jogszabályba a kormánypártok, ám a hazai és külföldi szakértők számára csak tavaly decemberben vált teljesen nyilvánvalóvá: semmilyen korábbi kérésnek nem tett eleget az Orbán-kormány az egyeztetések szempontjából. Összesen 30 kétharmados törvényt fogadtak el a kormánypártok a nyári rendkívüli és az őszi ülésszakban, köztük több olyat is, amelynek alkotmányosságát már az EB, vagy akár az Ab is megkérdőjelezte.

A kötelezettségszegési eljárás érinti az alapvető jogok biztosáról és az új adatvédelmi hatóságról szóló sarkalatos törvényt, amely januártól megszüntette az addig önálló adatvédelmi biztos posztját, mandátuma lejárta előtt menesztette az ombudsmant és jogköreit egy hatósághoz utalta. Az Ab pedig közjogi érvénytelensége miatt megsemmisítette az egyházügyi törvényt, amelyet ha lehet, még durvább formában fogadtak el ismét, így már azt is vizsgálják az uniós szervek. Új önkormányzati, és választási törvényt is hozott a Fidesz-KDNP, de a sarkalatos jogszabályok köre számos gazdasági kérdéskört, így az adó és nyugdíjszabályokat is lefedték, így az orbáni politikától ezeken a területeken is szinte lehetetlen lesz eltérni.

Az egyik utolsó tavalyi törvénnyel nemzetközi vállalásainkkal szemben a továbbtanulási lehetőségeket súlyosan korlátozó felsőoktatási törvényt fogadtak el, amely nemcsak jelentősen csökkenti az egyetemen, főiskolán állami támogatással tanuló hallgatók számát, hanem kifejezetten bezár bizonyos szakmákat a szegényebb családból jövők előtt. A felsőoktatási törvény ráadásul úgynevezett hallgatói szerződésekkel korlátozza az unióban kötelező érvényű alapelvnek tekinthető munkaerőpiaci szabad mozgást, míg a köznevelési törvény olyan deklarált irányelvek ellen hat, mint az oktatási szegregáció, azaz az etnikai és egyéb diszkrimináció felszámolása.

Áthágott európai normák:
- Az érdekegyeztetés törvényi kötelezettségeinek betartása
- A sajtószabadság biztosítása
- Az igazságszolgáltatás függetlensége
- Az állampolgári, az adatvédelmi és a kisebbségi jogok garantálása
- A vallásszabadság megőrzése, egyházak diszkriminációjának megszüntetése
- Tisztességes politikai verseny, szabad demokratikus választások


Fékek és ellensúlyok
Államfő: Miután a kétharmados többséget igénylő törvények 2010 májusa óta nem gátolják, a kormányzat felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet a független intézmények adták: az Alkotmánybíróság (Ab), az igazságszolgáltatás vagy akár a negyedik hatalmi ágként emlegetettet média. Egy ideig ide volt sorolható a köztársasági elnök intézménye is, a kormánypártok azonban Schmitt Pált, a Fidesz volt EP- és országgyűlési képviselőjét, a párt volt alelnökét választották államfővé, aki már parlamenti meghallgatása során deklarálta, hogy "nem a gátja, hanem a motorja" lesz a törvényalkotásnak.

Alkotmánybíróság: Az alkotmányos fékek közül az Alkotmánybíróság (Ab) szerepe (volt) a legfontosabb, hiszen bármilyen jogszabályt megsemmisíthetett alkotmányellenesség esetén. Éppen ezt tette a testület a 98 százalékos különadó ügyében, amire válaszul az Ab hatáskörét úgy módosította a Fidesz-KDNP, hogy a költségvetésről vagy a központi adónemekről szóló törvényeket ma nem vizsgálhatják felül. De még ezt megelőzően elkezdték az Ab elfoglalását: alkotmánybíró lett Bihari Mihály és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere is.

Majd tavaly nyáron 15 tagúra bővítették a testületet, beválasztották Balsai István fideszes képviselőt, Pokol Béla szélsőjobboldali nézeteiről ismert egyetemi tanárt, Szalay Péter fideszeseket képviselő ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt. Az új alkotmány pedig nemcsak fenntartotta a 2010-es jogkör-korlátozást, de olyan új Ab-törvényt alkottak, amely megszüntette az actio popularist, azaz hogy bármely magyar állampolgár fordulhasson a testülethez.

Igazságszolgáltatás: Az új alaptörvénnyel és az idevágó sarkalatos törvényekkel teljesen átalakították a bírósági szervezetet, és mandátuma félidejében "menesztették" a főbíró Baka Andrást. A januárral létrejött igazgatási csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal élére még decemberben Orbán Viktor kormányfő családi barátját, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét választották meg. Handó Tünde egyszemélyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört a magyar bírák felett. De még a bíróságok előtt leigázták a vádhatóságot, hiszen még 2010-ben - új szabályok szerint - kilenc évre választottak legfőbb ügyészt, a volt fideszes képviselőjelölt Polt Péter személyében, különleges jogkörökkel.
Média: Alig néhány hónap alatt a Fidesz-KDNP uralma alá vonta a közmédiát, de mára befolyással bírnak a Magyarországon sugárzott kereskedelmi médiumok mindegyike felett is.

A sajtó feletti hatalmat gyakorló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnöki posztjára szintén egy politikailag egyértelműen elkötelezett személy kerülhetett, méghozzá 12 évre; Szalai Annamária, aki korábban fideszes parlamenti képviselőként, Orbán tanácsadójaként, majd az ORTT fideszes delegáltjaként tevékenykedett.

Állami Számvevőszék: Rögtön a ciklus elején Domokos László fideszes képviselőt, a Békés megyei közgyűlés elnökét választották az ellenőrző szervezet elnökévé, és a központi költségvetésre jelentős hatással bíró Költségvetési Tanács tagjait is menesztették, s kedvükre töltötték fel.
Gazdasági területfoglalás: "A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz" - állt a Fidesz választási programjában. Ehhez képest az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben több száz állami vezető távozott posztjáról, egy részük önszántából, mások kényszernek engedve. A leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bankot, a pénzintézet alá tartozó, legalább négy tucat cég vezetőjét, de leváltották a Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH vezetőit is. Több, politikailag fontos intézmény vezetőjét cserélték le, új ember került a KSH, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Államkincstár, az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelmi hatóság élére.

A jogállamiság őrei (?):
- Államfő: a Fidesz volt EP- és országgyűlési képviselője, a párt egykori alelnöke
- Ab: az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a Fidesz volt parlamenti képviselője, a mai kormánypárt egyik ügyvédje
- Legfőbb ügyész: volt fideszes képviselőjelölt
- Főbíró/ bírósági igazgatási vezető: az Orbán-család barátja, a fideszes Szájer József felesége
- Médiatanács: volt fideszes képviselő, korábbi pártdelegáltja, Orbán tanácsadója


http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=511881

Az élet megtanított arra, hogy mikor harcoljak valakiért, és mikor álljak félre, ha én nem szeretek, vagy ha engem nem szeretnek. Megtanított arra is, hogy mikor a legfontosabb döntéseket hozom, döntsek jól. Azt is megmutatta, hogy sok embert elveszítek, és sok embert el kell majd engednem akiket szeretek, de erősnek kell lennem, és arra kell gondolnom, hogy mások számítanak rám. Idővel begyógyulnak a sebek, mert aki elment, az nem jön vissza. Persze ebből természetesen sok minden nem igaz. Az élet csak remélni tanított meg. Remélni azt hogy tudjam, mikor kell harcolni, s félre állni. Remélni, hogy jó döntést hozok mikor döntést kell hoznom. Remélni, hogy akit elveszítek annak jobb lesz, és én majd erős tudok maradni hogy tovább lépjek, és csak a jó emlékeket őrizzem meg. Remélni, hogy begyógyulnak a sebek, a legmélyebbek is. Begyógyuljanak, de ne tűnjenek el. Minden egyes sebet szeretek a szívemen, minden én vagyok, és a múltam, ott kell lenniük. . . Gyönyörű hegek. . . Nélkülük üres lennék.

hogy ez milyen szép

...és ez az egész egyre és egyre rosszabb...
Néha ordítani tudnék, de már az sem old meg semmit:(((

ez tényleg így jó?:(

"Ha így teszünk, Orbán kudarcot vall"

Forrás: MTI | 2012. január 11. szerda 15:08 |

| A⁺ A^- | Megosztás:

Hazánk fizetésképtelensége gyakorlatilag túszul ejtené az osztrák, olasz és európai bankokat, enélkül a jegybanktörvénynek nem lenne nemzetközi politikai jelentősége.

A Die Welt című német konzervatív lap esszét közölt szerdán Magyarországról, a baloldali Berliner Zeitungban Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője nyilatkozott Magyarországról, a Financial Times Deutschland és a Handelsblatt című üzleti lapok, valamint a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig a magyar gazdasággal foglalkozott.

Die Welt

A Die Welt című konzervatív német lap Bernard-Heri Levy francia filozófus Zúgó hallgatás című esszéjét közölte. A szerző szerint Magyarországon "demokráciaellenes ideológia tör utat magának, amely nem egyeztethető össze az európai eszmével. Egy ideje ismét rasszista hangok és nyílt nacionalizmus jellemzi a politikai vitát, Európa azonban hallgat".

Kifejtette, hogy Európa közepén van egy ország, amelynek kormánya "elhallgattatja a médiát, leépíti a szociális- és az egészségügyi rendszert, kriminalizálja a szegényeket és megkérdőjelez régóta meggyökeresedettnek számító jogokat". Ez az ország Magyarország, ahol a szerző szerint "ismét fölélesztik a legtuskóbb sovinizmust, a leginkább elkoptatott populizmust és a szítják, romák és zsidók elleni egyre nyíltabb gyűlöletet."

A filozófus hangsúlyozta: sürgősen cselekedni kell. Ami Budapesten történik, az bal- és jobboldali "felelős európaiakra", kormányokra és ellenzéki vezetőkre egyaránt tartozik.

Berliner Zeitung

A baloldali lapnak adott interjújában Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője kifejtette: állami vezetők szerte Európában "a legnagyobb szorongással figyelik a magyarországi folyamatokat", de még mindig élénk a 2000-ben történt osztrák eset emléke.

Akkor a Jörg Haider-féle jobboldali populista FPÖ kormányra kerülése miatt foganatosított uniós intézkedések hatására az osztrák kormánykoalíció csak tovább erősödött belpolitikailag. Valószínűleg ez történne Magyarországon is" - mondta Martin Schultz, aki a lengyel néppárti Jerzy Buzek utódjelöltjeként az EP elnöki tisztségének várományosa.

Hozzátette: Európában mindenkinek támogatnia kell "a demokratikus ellenzéket Magyarországon. Ha így teszünk, Orbán kudarcot vall."

Financial Times Deutschland

Az üzleti lap Fellélegzés Ausztriában és Magyarországon címmel számolt be a sikeres keddi osztrák és magyar állampapír-kibocsátásokról. Heinz-Roger Dohms cikkíró frankfurti tudósításában megjegyezte: az aukciókkal és a forint erősödésével egyelőre megtört "a magyar államválság mélyülésének spirálja".

Handelsblatt

Ugyancsak az aukciókkal kapcsolatban az üzleti lap azt emelte ki Ausztria kiállja a piac bizalmi próbáját című beszámolójában, hogy az osztrák kibocsátás ugyan sikeres volt, Magyarország viszont magasabb kamatot fizet a három hónapos futamidejű kincstárjegyek révén felvett kölcsönért, mint Görögország.

"Magyarországnak így nagyobb gondjai vannak a pénzpiacon, mint Görögországnak" - emelték ki a szerzők, Andrea Cünnen frankfurti és Stefan Menzel bécsi tudósító.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív lap Magyarország meglepetést okoz nagyobb hiánnyal címmel számolt be az államháztartási folyamatokról. A lap gazdasági rovatában megjelent tudósítás szerint az Európai Bizottság (EB) szerdán tovább szigorítja a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást, amely azonban az euróövezeten kívüli országokkal szemben "életlen kard", mert nem jelent szankciókat.. A lap szerint az EB szerdán még nem dönt arról, hogy indítson-e szerződésszegési eljárást Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény miatt, Orbán Viktor hétvégi nyilatkozataiból pedig arra következtet, hogy a miniszterelnök "felpuhíthatja" a vitatott jogszabályt.

Magyar Nemzeti Bank - MTI Fotó

A FAZ pénzügyi piacokkal foglalkozó rovatában A segítség reménye támogatja a forintot címmel devizapiaci beszámoló jelet meg. E szerint a Nemzetközi Valutaalap segítsége nélkül Magyarországot az államcsőd fenyegeti, Fellegi Tamás washingtoni utazásával azonban remény ébredt, hogy megegyezés születhet az IMF és a magyar kormány között, ez pedig segítette a forintot kedden.

Der Standard

A liberális osztrák napilap kommentárja szerint az Európai Uniónak csak azzal a feltétellel kellene pénzügyi segítséget nyújtania Magyarországnak, ha a kormány visszavonja a vitatott törvényeket, míg a francia Les Échos szerint egyelőre nem fog szabálysértési eljárás indulni Magyarország ellen, a La Croix arról írt, hogy az európai Zöldek és a liberálisok indokoltnak tartanák a szankciókat.

Ami Magyarországon történik, az Ausztriát is teljes mértékben érinti - írta a Der Standard főszerkesztője, Alexandra Föderl-Schmid, felidézve az osztrák bankok magyarországi kitettségét és a különadókat.

A főszerkesztő szerint a kormányfő "a feje tetejére állítja az országot". "A sajtószabadságot törvénnyel korlátozták, a magán-nyugdíjpénztárakat államosították, egy új alkotmány lépett életbe a magyar utcákon, valamint az éles hangú brüsszeli és washingtoni levelekben megfogalmazott tiltakozások ellenére" - fogalmazott.

"Az EU nem csak gazdasági, hanem értékközösség is. Ha egy tagállamban az alapvető értékeket veszélyeztetik, az európai ügy. Ezért a jelszónak így kellene hangoznia: gazdasági segítségnyújtás csak akkor, ha Magyarország tartja magát az EU-ban érvényes törvényekhez és a demokratikus játékszabályokhoz. Vagyis vitatott törvények visszavonása legyen a pénzügyi segítség feltétele" - állt a Der Standard kommentárjában.

Les Échos

A francia gazdasági napilap szerint egyelőre nem fog szabálysértési eljárás indulni Magyarország ellen, de Brüsszel továbbra is nyomás alatt kívánja tartani Budapestet.

A Les Échos szerint az EU biztosok szerdai ülésén a jegybanktörvény mellett téma lesz az új magyar alaptörvény is. "A figyelmeztető levelek készen vannak, már csak meg kell nyomni a gombot" - fogalmazott egy brüsszeli tisztviselő a lapnak.

A vezető francia gazdasági lap úgy látja, hogy a magyar kormány nem akar ujjat húzni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal a 15-20 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése előtt.

A lap megfigyelőkre hivatkozva azt írta: Magyarország annyi likviditással rendelkezik, hogy az első félévben fedezni tudja kiadásait. Idézte Paul Rawkinst, a Fitch hitelminősítő intézet közép-európai országokkal foglalkozó elemzőjét, aki a Bloomberg televíziónak azt mondta: Magyarországnak hat hónapon belül megegyezésre kell jutnia (a nemzetközi hitelezőkkel).

Le Monde

A Le Monde honlapján Georges Ugeux, a New York-i székhelyű nemzetközi befektetési bank, a Galileo Global Advisors elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 140 milliárd eurós magyar államadósságból 120 milliárd európai bankok kezében van, abból is 40 milliárd osztrák, 25 milliárd pedig olasz pénzintézeteknél. Magyarország fizetésképtelensége olyan veszteséget okozna az osztrák, olasz és európai bankoknak, amelyre feltehetően nincsen szükségük - fogalmazott a befektető. Véleménye szerint a jegybanktörvény kapcsán kialakult vitának nem lenne jelentősége, ha "a magyar államnak hitelező európai bankok nem lennének Magyarország túszai". - Magyarország fizetésképtelensége olyan hatásokkal járhat, amely az egykori osztrák-magyar birodalom közvetítésével, felgyújthatja az olasz lőporos-hordót - írta.

The Wall Street Journal

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőinek washingtoni tárgyalásairól írva az amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata olyan szakértői vélekedést idézett, amely szerint számítani lehet arra, hogy a felek felvázolják a hitelmegállapodás feltételeit. A beszámoló a vitatémák közül kiemelte a szerinte a magyar jegybank függetlenségét veszélyeztető törvény ügyét. Fellegi e heti tárgyalásai nyomán "nagyon-nagyon meglepő lenne, ha nem állnának elő egy szándéklevéllel" - idézte a WSJE Moises Naímot, a Carnegie Alapítvány vezető közgazdászát.

Az IMF-kölcsönök hivatalos előfutára a szándéklevél, amely felvázolja azokat a feltételeket, amelyeket az érintett kormány a hitel fejében vállal - fűzte ehhez hozzá magyarázatként a cikk szerzője.

Bloomberg

A gazdasági hírügynökség szerkesztőségi cikke szerint hiba volna az Európai Unió részéről csak azt a feltételt szabni Magyarországnak a hitelnyújtáshoz, hogy helyreállítja a Nemzeti Bank függetlenségét, mert ebben az esetben érintetlenül maradnának olyan intézkedések, amelyek legalább annyira riasztóak, mint a jegybank függetlenségének korlátozása.

Magyarország azzal érvel, hogy ezek az intézkedések szuverén ügyei, ami jogilag igaz, de - mint ahogy látható Görögország esetében - a pénzügyi mentőcsomag az önrendelkezés feladását jelenti időnként. A EU és a piacok joggal kérhetnék számon a politika olyan értelmű korrekcióját, amely életképesebbé teszi az országot. Egyértelművé kellene tenni Orbán Viktor magyar kormányfő számára, hogy Európa részének lenni nem csak a legjobb gazdasági gyakorlat elsajátítását, hanem a szabadság- és az emberi jogokkal való azonosulást is jelenti.