Magyarország vagy Orbán?
Tartsa tiszteletben az alapvető európai normákat - szólította fel az Orbán-kormányt tegnap az Európai Bizottság. A kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP ugyanis nemcsak az uniós jogokkal és irányelvekkel szembemenő intézkedéseket hozott, de az elmúlt másfél évben többször megsértette a - sokszor csak konszenzuális - jogállami elveket is.
Nemcsak kötelezettségszegési eljárásokat indított és helyezett kilátásba tegnap az Európai Bizottság, de többedszer figyelmeztette az Orbán-kormányt arra is, hogy tartsa tiszteletben az alapvető európai normákat. A 2010-ben hatalomra jutott Orbán-kormány ugyanis felszámolta a független intézmények hatalomkorlátozó szerepét, és a jogállamiságot sértő döntések sorát hozta meg. Orbán Viktor beteljesítette, amit még 2009 őszén, Kötcsén ígért, a versengő politikai rendszer felszámolását: (...) "egy olyan kormányzati rendszert próbálunk felépíteni, amely minimálisra csökkenti a duális erőtér visszaállásának esélyét, és helyette hosszú távon egy nagy centrális erőtérben rendezi el a politikai kérdéseket" (...).
Alapok
A Velencei Bizottság (VB) által megfogalmazott több mint 150 pontos állásfoglalás értelmében olyan alkotmányt készített a Fidesz-KDNP, amely alapjaiban rendíti meg a jogállami berendezkedést. Az alaptörvényben deklarált jogi hierarchia több szempontból is tisztázatlan, de zavart okoz az is, hogy nincsenek szövegszerűen meghatározva az állampolgári jogok és kötelességek, ráadásul - noha az alaptörvény megemlíti az uniós tagságunkkal vállalt kötelezettségeket - nem tér ki az európai alapjogi normákra, illetve arra sem, hogy az államnak és intézményeinek milyen kötelezettségei vannak a közösséggel szemben. Nem teljesen egyértelmű az új alaptörvényben a hatalommegosztás elvének érvényesülése sem, hiszen a mostani parlamenti többség választási ciklusokon átívelő, példátlan hatalmi jogosítványokat birtokló testületeket hozhat létre. A hatalmi ágak szétválasztásának elvével való ellentétesség miatt az alkotmányozás során a VB többször felhívta a figyelmet arra is: túl sok a kétharmados jogszabály. Miután elképzelhető, hogy a legközelebbi választáson senki sem jut kétharmadhoz, a következő parlamentek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak majd változtatni az Orbán-kormány által egyedül kialakított rendszeren.
Az új alkotmány legfőbb problémái:
- Az ellenzék teljes figyelmen kívül hagyásával elfogadott alaptörvény
- Elfogadhatatlan aktuálpolitikai megállapítások a preambulumban
- A sarkalatos - kétharmados - törvények tucatjai
- A hatalmi ágak szétválasztásának elvével ütköző, a következő parlamentek kezét megkötő szabályok
- Választási ciklusokon átívelő, példátlan hatalmi jogosítványokat birtokló testületek, vezetők
- Az adó- és nyugdíjügyi jogszabályok, költségvetési irányelvek be emelése
Húsz évre előre
Csaknem hetente hoztak alkotmányos alapjogokat sértő törvényeket. Nemcsak az egyéni képviselői indítványokkal és salátatörvényekben való jogalkotás vált szokásukká, de a kormánypártok lábbal tiporják a jogalkotási törvény azon rendelkezéseit, melyek előírják, hogy a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdek-képviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. Ráadásul a kormánytöbbség többször áttörte a jogállamisági minimumként számon tartott visszaható hatályú szabályozás tilalmát is.
Az első nagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó jogszabály, a médiatörvény volt, az öt pontból álló kormánypárti törvénycsomag ugyanis olyan szabályozást teremtett, mellyel a hazánkban megjelenő sajtóorgánumok teljességgel kiszolgáltatottá váltak a kormánypártoknak. A közszolgálati sajtó közös felügyeleti szerve a Közszolgálati Közalapítvány kizárólag fideszes jelöltekből áll, a médiaellenőrzésre és a szabályok betartására létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, valamint a Médiatanácsot pedig kizárólag a miniszterelnök által szívesen látott személyekkel töltöttek fel. A törvénycsomag módosítását kérte az EB, valamint az EP is, előbbi ajánlására végül a korábban teljesen európainak mondott szabályozás négy ponton módosult, ám a kormánypárti befolyás nem csökkent az elvileg független médiaellenőrző testületekben.
Az alkotmányozás során felmerült kritikaként, hogy túl sok kérdéskört utaltak sarkalatos jogszabályba a kormánypártok, ám a hazai és külföldi szakértők számára csak tavaly decemberben vált teljesen nyilvánvalóvá: semmilyen korábbi kérésnek nem tett eleget az Orbán-kormány az egyeztetések szempontjából. Összesen 30 kétharmados törvényt fogadtak el a kormánypártok a nyári rendkívüli és az őszi ülésszakban, köztük több olyat is, amelynek alkotmányosságát már az EB, vagy akár az Ab is megkérdőjelezte.
A kötelezettségszegési eljárás érinti az alapvető jogok biztosáról és az új adatvédelmi hatóságról szóló sarkalatos törvényt, amely januártól megszüntette az addig önálló adatvédelmi biztos posztját, mandátuma lejárta előtt menesztette az ombudsmant és jogköreit egy hatósághoz utalta. Az Ab pedig közjogi érvénytelensége miatt megsemmisítette az egyházügyi törvényt, amelyet ha lehet, még durvább formában fogadtak el ismét, így már azt is vizsgálják az uniós szervek. Új önkormányzati, és választási törvényt is hozott a Fidesz-KDNP, de a sarkalatos jogszabályok köre számos gazdasági kérdéskört, így az adó és nyugdíjszabályokat is lefedték, így az orbáni politikától ezeken a területeken is szinte lehetetlen lesz eltérni.
Az egyik utolsó tavalyi törvénnyel nemzetközi vállalásainkkal szemben a továbbtanulási lehetőségeket súlyosan korlátozó felsőoktatási törvényt fogadtak el, amely nemcsak jelentősen csökkenti az egyetemen, főiskolán állami támogatással tanuló hallgatók számát, hanem kifejezetten bezár bizonyos szakmákat a szegényebb családból jövők előtt. A felsőoktatási törvény ráadásul úgynevezett hallgatói szerződésekkel korlátozza az unióban kötelező érvényű alapelvnek tekinthető munkaerőpiaci szabad mozgást, míg a köznevelési törvény olyan deklarált irányelvek ellen hat, mint az oktatási szegregáció, azaz az etnikai és egyéb diszkrimináció felszámolása.
Áthágott európai normák:
- Az érdekegyeztetés törvényi kötelezettségeinek betartása
- A sajtószabadság biztosítása
- Az igazságszolgáltatás függetlensége
- Az állampolgári, az adatvédelmi és a kisebbségi jogok garantálása
- A vallásszabadság megőrzése, egyházak diszkriminációjának megszüntetése
- Tisztességes politikai verseny, szabad demokratikus választások
Fékek és ellensúlyok
Államfő: Miután a kétharmados többséget igénylő törvények 2010 májusa óta nem gátolják, a kormányzat felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet a független intézmények adták: az Alkotmánybíróság (Ab), az igazságszolgáltatás vagy akár a negyedik hatalmi ágként emlegetettet média. Egy ideig ide volt sorolható a köztársasági elnök intézménye is, a kormánypártok azonban Schmitt Pált, a Fidesz volt EP- és országgyűlési képviselőjét, a párt volt alelnökét választották államfővé, aki már parlamenti meghallgatása során deklarálta, hogy "nem a gátja, hanem a motorja" lesz a törvényalkotásnak.
Alkotmánybíróság: Az alkotmányos fékek közül az Alkotmánybíróság (Ab) szerepe (volt) a legfontosabb, hiszen bármilyen jogszabályt megsemmisíthetett alkotmányellenesség esetén. Éppen ezt tette a testület a 98 százalékos különadó ügyében, amire válaszul az Ab hatáskörét úgy módosította a Fidesz-KDNP, hogy a költségvetésről vagy a központi adónemekről szóló törvényeket ma nem vizsgálhatják felül. De még ezt megelőzően elkezdték az Ab elfoglalását: alkotmánybíró lett Bihari Mihály és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere is.
Majd tavaly nyáron 15 tagúra bővítették a testületet, beválasztották Balsai István fideszes képviselőt, Pokol Béla szélsőjobboldali nézeteiről ismert egyetemi tanárt, Szalay Péter fideszeseket képviselő ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt. Az új alkotmány pedig nemcsak fenntartotta a 2010-es jogkör-korlátozást, de olyan új Ab-törvényt alkottak, amely megszüntette az actio popularist, azaz hogy bármely magyar állampolgár fordulhasson a testülethez.
Igazságszolgáltatás: Az új alaptörvénnyel és az idevágó sarkalatos törvényekkel teljesen átalakították a bírósági szervezetet, és mandátuma félidejében "menesztették" a főbíró Baka Andrást. A januárral létrejött igazgatási csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal élére még decemberben Orbán Viktor kormányfő családi barátját, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét választották meg. Handó Tünde egyszemélyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört a magyar bírák felett. De még a bíróságok előtt leigázták a vádhatóságot, hiszen még 2010-ben - új szabályok szerint - kilenc évre választottak legfőbb ügyészt, a volt fideszes képviselőjelölt Polt Péter személyében, különleges jogkörökkel.
Média: Alig néhány hónap alatt a Fidesz-KDNP uralma alá vonta a közmédiát, de mára befolyással bírnak a Magyarországon sugárzott kereskedelmi médiumok mindegyike felett is.
A sajtó feletti hatalmat gyakorló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnöki posztjára szintén egy politikailag egyértelműen elkötelezett személy kerülhetett, méghozzá 12 évre; Szalai Annamária, aki korábban fideszes parlamenti képviselőként, Orbán tanácsadójaként, majd az ORTT fideszes delegáltjaként tevékenykedett.
Állami Számvevőszék: Rögtön a ciklus elején Domokos László fideszes képviselőt, a Békés megyei közgyűlés elnökét választották az ellenőrző szervezet elnökévé, és a központi költségvetésre jelentős hatással bíró Költségvetési Tanács tagjait is menesztették, s kedvükre töltötték fel.
Gazdasági területfoglalás: "A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz" - állt a Fidesz választási programjában. Ehhez képest az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben több száz állami vezető távozott posztjáról, egy részük önszántából, mások kényszernek engedve. A leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bankot, a pénzintézet alá tartozó, legalább négy tucat cég vezetőjét, de leváltották a Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH vezetőit is. Több, politikailag fontos intézmény vezetőjét cserélték le, új ember került a KSH, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Államkincstár, az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelmi hatóság élére.
A jogállamiság őrei (?):
- Államfő: a Fidesz volt EP- és országgyűlési képviselője, a párt egykori alelnöke
- Ab: az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a Fidesz volt parlamenti képviselője, a mai kormánypárt egyik ügyvédje
- Legfőbb ügyész: volt fideszes képviselőjelölt
- Főbíró/ bírósági igazgatási vezető: az Orbán-család barátja, a fideszes Szájer József felesége
- Médiatanács: volt fideszes képviselő, korábbi pártdelegáltja, Orbán tanácsadója
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=511881
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése