Már csütörtök van és sokkal jobban vagyok:)
Szerencsére, mert megijedtem nagyon....viszont a táppénz most jót tett. El voltam itthon szerkesztgettem nyomtatványokat ,bár úgy érzem a magunk védelmében meg el fogunk veszni a papírokban:(
Megcsináltam a mamáknak az anyáknapi ajándékot, és baromi elégedett vagyok az eredménnyel:)
A régi cd-kből csináltam szalvétával pohár alátétet:)piszok jók lettek:))
ÉS végre megint napoztam, kint voltam a teraszon, habár lehettem volna bikini nélkül is akkor legalább egyenletesen sültem volna pecsenye vörösre:)))
Nem tudom ebből ma éjjel hogy lesz alvás, a fürdés is nehezemre esett:)de ha már ilyen hülye voltam:)

Hétfőn ijesztő élményben volt részem. A jobb szememre semmit sem láttam és a térlátásom is elveszett, noha a vérnyomásom és a pulzusom a gyógyszerrel ugyan de rendben volt.
Nagyon megrémített, korábban soha ilyet nem éreztem.
Ráadásul egy ismerős néni is az otthonban haldoklik, amellett, hogy 2 hét alatt 4 halottunk volt:(
Nem tudom feldolgozni, még akkor sem, ha az agyam érti felfogja, hogy születünk meghalunk, a életünk nem végtelen.
Szeretek élni, szeretem az életem, legalábbis azt hittem eddig. Most csak a kudarcokat látom, a negatív dolgokat és nem tudom mihez is kezdjek ezzel a sok rosszindulattal.
bármerre járunk kelünk, sehol ennyi tömény rosszindulatot, kárörvendést nem láttam még mint ami itt van a mi városunkban.
Egyfolytában csak az van a fülemben, ami az István a királyban van..: egymás ellen acsarkodva nem egy nemzet itt a nép....milyen igaz:(
ÉS Radnóti verse sem lehetne aktuálisabb oly korban éltem én e földön..
de hát miért is csodálkozunk a történelem csak ismétli önmagát...

Nyomasztó érzések vannak bennem. Sok minden történik most, ami nem feltétlen kell hogy így legyen.
De az emberi butaság sajnos határtalan, és nincs rá orvosság.
Nem egyszerű semmi, én sem. Úgy látszik, valóban öregszem ,bár egy ismerősöm szerint mindenki annyira öreg amennyire érzi magát.
Hát az elmúlt néhány hónapban úgy érzem évtizedeket öregedtem. Csalódtam emberekben, olykor még magamban is, főleg a munkát tekintve. És már erre az sem mentség, hogy nem akartam ide jönni, ezen már régen túl kellett volna lépnem, de nem megy.
Mire úgy érzem sikerül, jönnek a gondok, az újabb pofonok, és nem tudok kilépni ebből a helyzetből.
Megint belesüppedtem az önsajnálatba, és mindezek tetejére, a vérnyomásom és a pulzusom sem akar rendeződni:(
Ez is aggaszt, és a jövő is....ha netán nem lesz munkahelyem...
Nem valami fényes jövő vázolódik mostanában az elejtett hírekből a szociális intézményi ellátás tekintetében.
Tudom sehol sem jobb a helyzet, és a kollégáit sem válogathatja meg az ember.
Amikor végeztem a a főiskolán, annyi de annyi lehetősége volt egy szociális munkásnak...értéktelenné vált minden, ami érték volt:(
pedig csak 15 év telt el:(még csak nem is egy emberöltőnyi...
szar az élet....
és nem adhatom fel, hiszen ott vannak a gyerekeim, nekik szükségük van rám...

Nem is tudom mi a baj, de nem vagyok jól...még most is köhögök, bár semmi bajom nincs.
Ma bár nem volt rossz napom, eléggé le vagyok törve, holott erre sincs igazán okom, és egész nap nagyon jó hangulatom volt. Reggel voltam kint egy néninél, aki szeretne bejönni az otthonba, és annak ellenére, hogy az egyik lábát elvesztette cukorbetegség miatt, nagyon víg kedélyű, kiegyensúlyozott ember.
Jó kedvem lett tőle, és ma meglepően meleg is volt az idő. Szóval jól éreztem magam, mégis estére valahogy elszállt ez a jókedv, és szinte szomorú lettem, pedig itthon jól érzem magam.

Na igen és az előző bejegyzésemmel kapcsolatban az sem hat meg, hogy kiragadott, és vágott szöveg:(

Ráadásul egyik agyrém a másikat követi:(

http://halasimedia.hu/alap.php?inc=hirek&almenu_id=&menu_id=5&hirid=13233

Nem ismertem őket, de gyerekem van, 14 éves...a sofőr 20 volt a két meghalt fiatal 17 és 19 évesek:(
Ma pedig egy másik (s még ki tudja mennyi), hasonló tragikus súlyos baleset történt nem messze innen, Bajától nem messze...
_Miért ???

Annyira kilátástalan most minden...miért jutunk oda, hogy lassan szégyenlem, hogy magyar vagyok, ha ilyet hallok???:(((Ez annyira elkeserít:(

"Lázár János Fidesz-frakcióvezető és hódmezővásárhelyi polgármester városa közgyűlésének ülésén az interneten közzétett hangfelvétel szerint azt mondta: "Én soha nem szégyelltem, hogy mim van, dolgozom keményen, abban a miliőben nőttem fel, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét se kell szégyellni, az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem." A polgármester a felvételen ezt követően még ecsetelte, hogy aki ügyesen manőverezett az elmúlt évek árfolyam ingadozásai közepette, az jól is járhatott - egyben reményét fejezte ki, hogy a családfő ügyessége következtében kisfia húsz év múlva "jó partinak" fog számítani a hódmezővásárhelyi lányos anyák körében."

Sosem játszottam semmivel és senkivel, nincs semmim, a gyerekeimen és hála a szülőknek, és magunknak, a házunkon, autónkon kívül...nem értem miért jó ez, hogy ilyen kijelentések látnak napvilágot, ezzel is tovább növelve a már most is pattanásig feszült helyzetet...
Viszont úgy érzem sok hozzám hasonló cipőben élő nevében kérhetem ki magunknak az ilyen kijelentéseket:(((

Minden változatlan, így meg kellett keresnem azt, ami feltölt...
Ma végre voltunk kint a tónál, bár a nap nem igazán volt még meleg, sokan voltak, és nagyon jól esett végre hogy süt nap:)
Ja..és végre kint száradtak a ruhák:))
jó a kedvem, tőltődtek a napelemeim:))
Ma a menü halászlé és rétes:)uzsi palacsinta:)
végre TAVASZ!!!:))))))))))))))))))))







-és mindennek ellenére úgy érzem nem csak mint szakember, de mint anya is totális csőd vagyok...
Félórás monológ után még most sem érzem, hogy a gyerekem, lassan 14 évesen értené miről beszélek:((((