Mától azt hiszem itt lesz az igazi ősz, és lassan a tél is.
Voltam színházba a múlt hét végén, számomra kedves emberekkel, és nagyon nagyon jól éreztem magam, hiányzott már egy kis kikapcsolódás.
A lelkemben pedig még mindig viharok tombolnak, aminek sok oka van, s majdcsak egyszer végre túl leszek ezen. Bár hogy mikor, ezt csak a jóisten tudja, de hiába kérdem, nem mondja.
Magam vagyok és ezekben a dolgaimban senki sem tud segíteni, vannak harcok, miket magunknak,magunkkal, s egyedül kell megvívni...