És újra sokat fáj a fejem...persze ebben az is ott van azt hiszem, hogy a munkahelyen sem megy megint minden úgy ahogy szeretném.
Majdcsak egyszer beáll minden úgy ahogy kell...röpke 3 éve már---

A 23-ai ünnpeség után úgy éreztem, hogy nem szeretnék írni. Butaságokat írtam volna azt hiszem, amit később megbántam volna.

Gyönyörű ősz van...majdnem húsz fok van november elején.
Nagyon élvezem, bár tartok tőle, hogy ennek még lesz böjtje. Most is jön még meleg biztos, mert nagyon fáj a fejem.
Ebben a rövid hétben jobban elfáradtam , mint egy teljesben, igaz sok minden is volt most.
Hihetetlenül rohannak a napok, a hetek, alig van pár hét és itt a karácsony.

A fene...már megint péntek jön...a hét elején alig aludtam de tegnap tegnapelőtt istenien, igaz el is fáradtam ,de ez, jóleső fáradság volt. Végre megint egy kicsit feladtam az önsajnálatot, és 2 napja pörgök ezerrel. Ebben sok minden benne van, végre felfedeztem a munkában valami olyat, ami izgalmas, de sajnos ez csak rövid ideig fog tartani, de élvezem, hogy keresek, teszek veszek és intézkedek. Ilyenkor érzem hasznosnak igazán azt, amit teszek.
Amit a lányokért, a munkájuk megkönnyítéésért, és az idősek jobb ellátásáért tehetek.
Nem sok ,mégis jó hogy van ,hogy teszem.
-Nyüzsgök, és végre érzem,hogy élek...persze ehhez sok más is tartozik, emberek, akik új értelmet nyernek az életemben, akiket régóta ismerek, de most valahogy más minőségben is van szerencsém megismerni őket. Ez jó, most még, tetszik:)
Persze vannak dolgok, amik fejtörést is okoznak, de azt tanultam, hogy a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket.
S arra is rájöttem újra, hogy élvezem, hogy nő vagyok, igaz, sosem akartam más lenni.))
Annak ellenére,hogy sosem tarottam magam szépnek vagy különlegesnek.

Ma végre újra kimozdultunk itthonról,
Kezdetben igazi őszi esős, borongós idő volt, de mire az első uticél végére értünk csodaszép nasütéses idő lett. Az uticél pedig Simontornya, és Ozora volt. Mindkét hely részben történelmi esemény is volt, de nálam inkább a kastély és a vár az ami az iránya volt. Jajj még mennyi ilyen csoda hely van Magyarországon, legtöbbje eldugva, s a nem érdeklők szeme elől rejtve található!
S mind mind egy egy kincs!
Az ozorai Pipo kastély már tavasz óta a szívem csücske volt, pedig csak említést tettek róla Dégen, miközben a neten utána néztem, és máris beleszerettem. A valóság pedig maga a csoda!
Simontornya is szép, de mégis más. S van még kívánságom:)
pl. Székesfehérvár:)és akkor a klasszikusokról nem is beszéltem:)
Fáradt vagyok, de gyönyörű nap volt:)

Nos a helyzet változatlan, de majd alakul belőle valami.
Egyébiránt semmi változás, telnek a napok, és az a néhány kirándulás ami még az idénre lett tervezve lassan elszalad. Közeledik az évvége, rohan az idő.

-hm...olyan helyzetbe keveredtem, amit nem tudom hogy lehetne kibogozni.

Tegnap megint történés van, és mondja valaki, hogy nem ver minket a Jóisten ...
jórészt még ki sem heverték az emberek a nyár eleji áradást, újabb katasztrófa történt, és egyszerüen elképezlni nem tudom mi jöhet még...
http://hvg.hu/nagyitas/20101004_devecser_nagyitas_fotogaleria